Itt a tavasz? Irány Kaposvár!

Amint beköszönt a tavasz, és előbújnak a virágok, kisüt a Nap – mi motorra szállunk. Évek óta hagyomány a családban, hogy az első, szezonköszöntő motorozás alkalmával Kaposvár felé vesszük az irányt, a párom öccsével, és az ő barátnőjével együtt. A két fiú két keréken nőtt fel, és mi, csajok is hamar beleszerelmesedtünk a sebességbe.

Kaposváron mindig a kedvenc éttermünkben költjük el az ebédet, azután egy nagy közös séta, aztán újra fel a motorra, és indulunk haza.

Mire megérkeztünk az étterembe, Tomi és Laura már ott voltak, éppen akkor szálltak le a motorról. Tátva maradt a szám, amikor leendő sógornőmön megláttam az új női motoros nadrágját. Amint leadtuk az étteremben az italrendelést, faggatni kezdtem: mikor ruházott be rá, és miért? Sokáig ugyanis mindkettőnknek csak dzsekije volt, rajtam ezúttal is egy sima farmer nadrág volt, térdvédővel. Fenntartásaim voltak a női motoros nadrágokat illetően, illetve úgy összességében a motoros nadrágokkal. Nem akartam elhinni, hogy nyáron valóban nem sülök meg benne, és mivel elég borsos ára van némelyiknek, csak azért nem akartam venni egyet, hogy leteszteljem. Tudtam persze, hogy sok típusnak már kivehető a bélésre, és logikusan, ha a dzsekim csodálatosan teljesít, akkor nyilván képes erre egy nadrág is… Valahogy mégis ódzkodtam tőle. A farmer és a térdvédő kombináció bevált, maximum két nadrágot vettem fel, ha nagyon hűvös volt. Laura is nagyon sokáig osztotta a véleményem, pedig a fiúk sokszor próbáltak minket meggyőzni, valamiért mindketten ugyanazon az állásponton voltunk. Nagyon érdekelt hát, hogy mitől változott meg a véleménye.

Az egész ott kezdődött, hogy két hete, mikor bejött a jó idő, nem bírtak magukkal, és elmentek egy felavató körre, kettesben Tomival. Megcsúsztak egy olajfolton, és bár Tomi próbált ellenkormányozni, de éppen kanyar jött, és az árokban kötöttek ki. Laura átesett Tomin, végigcsúszott az aszfalton, Tomi pedig a térdével ráesett a motor tankjára. Tominak nagy szerencséje volt, hogy rendes motoros nadrág volt rajta, a protektor megvédte a térdét. Laura is egész jól megúszta, horzsolás, tetanusz, és egy kis ínszalag fájdalom. De elmondása szerint nagyon megrémült, és elgondolkodtatta az eset, nemcsak őt, hanem párját is. Ami annyit jelent, hogy Tomi megmakacsolta magát, és kijelentette: Laura nem ülhet fel mögé addig, amíg nem ruháznak be egy rendes védőfelszerelésre, mert ilyen esések szinte akármikor előfordulhatnak.

Közben kihozták a rendelésünket: borjúszűz pecsenye vargányás kenyérkéregben. Mindannyian imádjuk ezt a fogást, a hagyomány része az is, hogy mindenki ezt fogyasztja ilyenkor. Azért is szeretjük annyira ezt az éttermet, mert Somogy megyében minden alapanyag megtalálható, kiváló minőségben, így helyi nyersanyagból dolgoznak, de folyamatosan újuló technikákkal. Pár percig csak boldogan falatoztunk, aztán visszatértünk a női motoros nadrág témára.

Az esés után két nappal megrohamoztak egy motoros áruházat, a sixgearre esett a választás, ahol Laurából előtört a nőies énje. Tomi a végén már bánta, mert persze rengeteg nadrágot felpróbált! Lelkes beszámolóját hallgattuk egész a vacsora végéig. Nőként persze azonnal elvarázsolta a sokféle dizájn és alapanyag. Nagyon tetszett neki a marhabőr verzió („Annyira dögös volt!!”), de végül egy textil változat mellett döntöttek. Sportosan szexi volt, nem unalmas, nem túl pasis, Laura első látásra beleszeretett, hát még mikor felpróbálta a méretében! Kivehető membrán és thermobélés, jól szellőző hálós bélés, kényelmes és biztonságos térdprotektor, gumírozott derék, és csúszásgátlóval ellátott üleprész.

És ezek csak az első közös percek voltak. Természetesen már az új nadrágjában motoroztak bevásárlás után haza, de a valódi, éles teszt a mostani utunk volt, így a lehető legfrissebb élménybeszámolót kaptuk. Laura nagyon meg volt elégedve mindennel. A melegre való tekintettel a thermobélést kivették a nadrágból, és a hálós betétek beváltották a hozzájuk főzött reményeket. A térdprotektor a hosszú, folyamatos ülés közben sem jelentett problémát, a gumírozott deréknak köszönhetően is kényelmes volt az utazás. A csúszásgátlót pedig Laura egyenesen imádta. Az elején fölöslegesnek tartotta, aztán az első hirtelen fékezésnél rájött, mennyire hasznos. Korábban, sima farmernadrágban, ilyenkor mindig Tomi hátára csúszott, most azonban sokkal stabilabban ült mögötte, mindenféle szituációban.

Lauráék balesete és élménybeszámolója az ebéd végére tökéletesen meggyőzött arról, hogy motoros nadrág nem felesleges pénzkidobás, hanem nagyon is fontos, hasznos, és ezen felül még kényelmes védőfelszerelés is.

Ebéd után még sétáltunk egy nagyot Kaposváron, aztán újra motorra ültünk, és meg sem álltunk a kedvenc motoros szaküzletünkig. Alig várom, hogy kipróbáljam az új nadrágom!